Ebből a közegből egyenes út vezetett ahhoz az álomhoz, hogy egyszer divattervező legyek. Vagyis gondoltam ezt én. Nagyon sokat rajzoltam, terveztem, és megálmodtam a különböző ruhákat. Így vezetett az utam a ruhaipari technikus középiskola felé, ahol kiváló tanároktól tanulhattam meg a szakma alapjait.

Németországi tartózkodásom alatt elsajátítottam a nyelvet, ezt felhasználva előbb technikusként, majd német tolmácsként dolgoztam a ruhaiparban. Elvégeztem a Vox Modell divat- stílustervezői iskolát. Így a meglévő munkahelyemen tolmácsból
tervező-szerkesztő pozícióba kerültem. Szerettem a tervezés részét, amikor az anyagokat kellett kiválasztani, hozzá a cérnát, gombot, cipzárat vagy műszőrmét/szőrmét. Ebben nagy segítségemre volt, amit a divatiskolában tanultam.

Sokat tanultam a szakma nagyjaitól, hogy hogyan is működik ez a divat világ! Később elmentem egy varrodába dolgozni. Ugyanis tudtam, hogy profin meg kell tanulnom varrni! Az volt az álmom, hogy csodás ruhákat tervezek és készítek. Erre pedig fel kellett készülnöm, hiszen már szerkeszteni tudtam!